Küzdelem az életben maradásért, vadászat, szaporodás, családalapítás, felfedezés, területfoglalás, törzsbe rendeződés, lakóhely kialakítás, kapcsolattartás más fajokkal, diplomácia, fejlődés, városokba tömörülés, végül az egész világ meghódítása. Istent játszva a mi vállunkat nyomja majd az egész evolúció levezénylése, ám addig még hátra van egy teljes nyári szünet. A Spore szeptember első hetében kerül boltokba, most viszont itt a Lénylabor, mely előzetest ad arról, ősszel milyen frankensteini szörnyeket legózhatunk majd össze egy kis idő ráfordításával.
A Lénylabor teljes verziója – mint különálló mini játék – tíz dolcsiért vásárolható meg a neten, mely jelképes összeg levonható majd a Spore árából a vásárlás alkalmával. A program teljesen szabad kezet ad nekünk lényünk megalkotásában, akár hatkarú, egylábú, háromfejű, kacsacsőrű, pikkelyes, repülő szörnyet is kreálhatunk, ha ahhoz van éppen kedvünk. A magyar nyelvű, 25%-os Lénylabor demó egyébként letölthető a netről, a dolgod csak annyi, hogy felkeresed az EA hivatalos oldalát, majd szabaddá engeded a fantáziád.
A szörnygyártás még sosem volt ilyen nagyszerű és szórakoztató. A Lénylaborban megalkothatjuk álmaink monszterjét, melyet aztán exportálhatunk is, hogy majdan a Sporeban aztán meghódítsuk vele a világot. Három fázisból áll az alkotómunka, szerkesztés, színezés és járáspróba.
A szerkesztés a legnagyobb móka. Először kapunk egy törzset, amit kedvünkre gyurmázhatunk. Megannyi formát létrehozhatunk, lehet törpe, tömzsi, égimeszelő, nagy hasú, dagadt, vézna, klasszikus dinoszaurusz formájú, kutyatestű, ember alkatú, vagy még ezerféle állatunk. A gerinchosszabbítás és testhajlítás után sorra pakolhatjuk fel a testrészeket, kezdve a szájszervvel, ami azonnal el is dönti, hogy húsevő, növényevő vagy mindenevő legyen a kis teremtmény. Ennek a Sporeban lesz majd nagy szerepe, úgyhogy jól kell döntenünk, hiszen ez hatással lesz a faj egész életére.
Ezután sorra aggathatjuk fel a testrészeket, a szemek, az orr és a fülek után következhetnek a karok és a lábak, utána pedig a kezek és a lábfejek. Felülről lehet karmos, mancsos, tapis, bütykös vagy csípős, alulról meg patás, tapadós, úszós, kacsázós vagy csápos. Utolsó előtti döntésünkkel felfegyverezhetjük a szörnyet, melyre mindenféle kemény, szúrós, ütős, köpős kis szerv áll rendelkezésünkre. A szerkesztés utolsó fázisa a csicsázás, itt bütyköket, szőrcsomókat, szárnyakat, uszonyt, és egyéb dolgokat ragaszthatunk fel a szörnyikére. A végső forma elnyerése érdekében minden testrész egyenként nyújtható, húzható és méretezhető, és persze nem utolsó sorban szabadon elhelyezhető a testen.
Ha mindennel megvagyunk, akkor következhet a festés – használhatunk sablont, de egyénit is, esetleg egy korábban már megalkotottat. A harmadik fázis a járáspróba, ahol megnézhetjük, vajon életképes-e egyáltalán a teremtmény, tud-e járni, ugrani, meg ilyesmi. Egy kis mókaként játszhatunk is vele, le lehet ültetni, megtáncoltathatjuk, sőt még pár trükkre is rávehetjük. Tud boldog, mérges, ijedt, és szomorú lenni, de megnézhetjük milyen, mikor udvarol, fenyeget, vagy éppen behúzza fülét-farkát, mert annyira fél. Cserélgethetjük a hátteret, kikelthetjük az első kölyköket, végezetül pedig fényképeket, videókat készíthetünk róla. Még animált avatart is tud készíteni a rendszer, amit aztán megoszthatunk barátainkkal.
Jó kis móka tehát a szörnykészítés, bátran bevethető például, hogy az EB meccsei alatt lefoglalja vele magát az asszony. Elég fél óránként egy „aha, tök jó drágám” válasz, és máris megvan a családi béke, mindenkinek boldog az estéje.
